A vízrendezés olyan műszaki beavatkozások összessége, amelyeknek célja a településeken, ipartelepeken a vizek kártétel nélküli elvezetése, mező- és erdőgazdasági területeken a lehető legjobb kapcsolat kialakítása a természetes vizek és a felszíni, felszín közeli talajrétegek között, és nem utolsó sorban minden területen a káros vizek elleni védelem a megelőző műszaki beavatkozások révén. Területi alapegysége a vízgyűjtőterület, amelynek jellemzője, hogy a felszínen és a felszín alatt összegyülekező vizek egy kilépési ponton hagyják el, illetve vezethetők le - dombvidéken vízfolyásokon, síkvidéken belvízcsatornákon keresztül.
Az ÉDUVIZIG működési területe összesen 6370 km2, amely sík- és dombvidéki területre tagolódik, magába foglalja Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye szinte egészét, valamint Vas vármegye és Veszprém vármegye egy-egy részét.
Síkvidéki vízrendezés és létesítményei:
A síkvidéki vízrendezés feladata alföldi jellegű, sík területeken keletkező és érkező vizek károkozás nélküli elvezetésének és a vízhiányos időszakok alatti vízigények biztosítása, mely mezőgazdasági és műszaki beavatkozások összességén keresztül valósul meg a természetvédelmi és ökológiai szempontok figyelembevételével.
A vízrendezés elméletében és gyakorlatában, az utóbbi évtizedekben lényeges szemléletbeli változás következett be. Régebben a víz minden áron való elvezetése volt a cél, manapság a káros vízfölösleg elvezetéséről kell gondoskodni. Ezzel a vízrendezés az egységes, komplex vízgazdálkodás szerves részévé vált.
Síkvidéken a belterületről és mezőgazdasági területekről lefolyó csapadékvizeket nyílt csatornahálózat vezeti le, melynek gerincét a főcsatornák alkotják, ezekre csatlakoznak a mellékcsatornák, amelyek az alacsonyabb rendű mentesítő csatornák vizeit gyűjtik össze, és továbbítják a főcsatornába. A víz a főbefogadóba gravitációsan, szivattyús átemeléssel vagy a kettő kombinációjával jut el.
Az Igazgatóság síkvidéki területének nagysága 2561,4 km2, mely működési területünknek körülbelül 40%-át teszi ki.
A terület földrajzi tájegységei: Szigetköz és Lajta vidékék (583,6 km2), Hanság és Fertő vidéke (1398,7 km2), Rába vidéke (552,1 km2), Komáromi síkvidék (27,0 km2). Összesen: 2561,4 km2.
Az ÉDUVIZIG síkvidéki területének határai: északon a Szlovák országhatárt alkotó Duna, északnyugaton az Ausztriától elválasztó országhatár, nyugaton a Fertőrákos-Balf-Fertőd közút, a Győr-Soproni vasútvonal, az Alpok nyúlványai, keleten a Bakony nyúlványa, a Rába folyó, Marcal és a Mosoni-Duna.
Az Igazgatóság területén 1187 km csatorna van az ÉDUVIZIG vagyonkezelésében/kezelésében. A csatornák tulajdonforma/vagyonkezelés és funkció szerint az alábbi kategóriákba sorolhatók:
- kizárólagos,
- nem kizárólagos,
- kizárólagos kettős működésű,
- nem kizárólagos kettős működésű.
A kettős működésű csatornák a belvízvédelmi funkciót ellátása mellett a mezőgazdasági vízszolgáltatásban is részt vesznek.
Zátonyi-Duna
Kis-Rába
A működési területünkön árvízvédelmi töltésekben lévő vízügyi vagyonkezelésű műtárgyak száma 102 db, a vízrendezési műtárgyaké 266 db.
A vízrendezési létesítmények körébe tartoznak a szivattyútelepek, szivattyúzási helyek, illetve szivattyúállások, melyek a csatornák vizének befogadóba juttatását biztosítják abban az esetben, ha a gravitációs bevezetés feltételei hiányoznak.
Igazgatóságunk működési területén 18 db szivattyútelep található. Ebből 6 db a Szigetközi belvízrendszer területén van, 3 db a Rába menti belvízrendszerben, 9 db pedig a Rábca-Hansági belvízrendszer területén. Üzemmódot tekintve 16 db elektromos meghajtású (48,9 m3/s teljesítményű) és 2 db diesel üzemű (6,22 m3/s teljesítményű) szivattyútelep van, így az összes kapacitás 55,12 m3/s.
További szivattyúzási igény esetén a vízügyi igazgatóság szivattyúzási helyekhez / állásokhoz rendelhető 43 db szállítható szivattyúval is rendelkezik, melyek összes kapacitása 16,06 m3/s, a mai elvárásoknak megfelelően a szivattyútelepekkel együtt az elöntött területekről a belvizek gyors levezetését biztosítják.
A vízrendezési létesítményekhez fűződően az ÉDUVIZIG összesen 4 db csatorna őrházzal és 7 db gépészlakással rendelkezik.
Dombvidéki vízrendezés és létesítményei:
A dombvidéki terület 3808,6 km2, amely Igazgatóságunk területének közel 60%-át teszi ki.
A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékok nagy sebességgel vonulnak le a völgyekben, így a víz eróziós kártétele veszélyezteti leginkább a dombvidéki területeket. Az intenzív csapadékok gyors áradást idéznek elő, mivel a dombvidéki vízfolyások a hirtelen megnövekedett vízmennyiséget nem tudják elvezetni, medrükből kilépve elöntik a környező területeket, másrészt nagy intenzitású csapadékot - vagy hirtelen hóolvadásból keletkező vizet - a talaj felső rétege nem tudja befogadni, s a lepelszerűen lefolyó víz megbontja, magával viszi a talajszemcséket. A vízrendezés feladata az ebből adódó károk mérséklése, és a vízkárok megelőzése.
Az Igazgatóság területén 529 km kisvízfolyás van az ÉDUVIZIG vagyonkezelésében/kezelésében, melyek 13 db vízgyűjtő területén helyezkednek el.
Átal-ér
Ikva-patak
A dombvidéki vízrendezési műveken lévő műtárgyaink száma 86 db.
A vízrendezési létesítményekhez fűződően az ÉDUVIZIG összesen 5 db mederőrházzal rendelkezik.
Működési területünkön 3 db tározó helyezkedik el.
- Mindszentpusztai árvízcsúcs-csökkentő tározó
- Tatai Öreg-tó
- Sándor-pataki víztározó
Mindszentpusztai árvízcsúcs-csökkentő tározó
A Mindszentpusztai árvíztározó az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében nevesítésre került „Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja” című projekt keretében épült 2009-2011 között.
A Vezseny-ér 13+295 km szelvényében lévő árvíztározó üzemeltetése - az alatta lévő mederszakasz tehermentesítése érdekében a vízfolyáson levonuló árhullám csúcshozamának visszatartásával és késleltetett levezetésével - szabályozott módon biztosítja az árvízkárok csökkentését.
A Mezőörs közigazgatási területére eső árvíztározó létesítményei:
- 6 m koronaszélességű, 417 m hosszú völgyzárógát, ami 135,00 mBf-i szinten kiépített
- 1,6 x 2,3 nyílásméretű fenékleürítő/vízszintszabályozó műtárgy, osztott táblás elzárószerkezettel
- a völgyzárógátat keresztező, 134,00 mBf-i fenékszintű, burkolt árapasztó
- a völgyzárógát fölött a mezőgazdasági művelésű területen figyelembe vett tározótér, melynek főbb adatai:
- NQ 3%-os árvízszint: 134,00 mBf.
- NQ 1 %-os árvízszint: 134,25 mBf.
- hasznos tározótérfogat: 123 488 m3
- vízfelület: 16,18 ha
Tatai Öreg-tó
A tó Tata város közepén helyezkedik el, a Tata 3167/1 helyrajzi számon, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és zsilipeken keresztül öt ágon távozik észak felé a városon át.
A Tatai Öreg-tó árvíztározási- és levezetési, ökológiai-természetvédelmi, ipari és mezőgazdasági, üdülési - idegenforgalmi - sportolási, célokat egyaránt szolgál, melynek üzemeltetése hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik.
A tó a jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedély szerint 201,5 ha kiterjedésű, térfogata 4.370.000 m3, Igazgatóságunk vagyonkezelésébe tartozik. A völgyzárógát az Által-ér 10+558 km szelvényében épült, hossza 534 m, koronaszélessége átlag 15 m. A tó átlagos vízmélysége 2,25 m, az engedélyezett üzemvízszint: 129,36 mBf. (183 cm), árvízszintje 130,10 mBf. (257 cm).
A tó a Ramsari Egyezmény alapján 1989 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.
Sándor-pataki víztározó
A tározó Esztergom Város árvízvédelmi fejlesztése I ütem KEHOP – 1.4.0-15-2016-00015 projekt keretében készült.
A tározó Magyarország Északi, a Közép-Dunántúli régió északi részén, közigazgatásilag Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi kistérségekben található, a Sándor-patak a 0,260-0,037 fkm szelvényei között létesült.
A tározó befogadóképessége a 109,60 mBf. tervezett maximális üzemvízszint mellett meghaladja a 32 ezer m3-t, amely extrém ritka hidrológiai helyzetben (mértékadóhoz közeli árhullámok egyidejű levonulása a Dunán és a Sándor-patakon) is lehetővé teszi a kártétel nélkül vízlevezetést illetve a záporcsúcs betározását, csökkentését.