A Mosoni-Duna a Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró dunai fattyúág. Mai formája alapvetően a Duna szabályozási munkáihoz köthető. Rendkívül kanyargós (meanderező), a légvonalban 56,2 km-es távolságot a folyó 121,2 km-es úton teszi meg.
Rajkánál az 1. sz. zsilip fölött lép át magyar területre, a Duna által lerakott hordalékkúpok szélén erősen kanyarogva – ÉNY-DK-i iránnyal – folyik Győrig, majd a Rába betorkollása után élesen keletnek fordulva Véneknél torkollik a Duna 1793,994 fkm szelvényébe. Északról, a bal parton lévő Szigetközi, délről a jobb parti Lébényi- Hany tájegységet választja el. Befogadója a Lajtának, a Rábcának és a Rábának.
Szabályozás előtt a dunai árvizekkor a Csúnyi-ágon keresztül tekintélyes vízmennyiségek kerültek a Mosoni-Duna medrébe. Az árvizek alakították, szélesítették a medret, amely gyakori elöntéseket okozott a Szigetközben és a Lébény-Hanyban. A Csúnyi-ágban ugyanakkor a kiágazásnál a hordalékkúp időnként kizárta a kisvizek útját a Mosoni-Duna felé. A Mosoni-Duna ilyenkor vízutánpótlást csak a talajvízből és a belvízcsatornákból kapott.
A szabályozási munkákat már Mária Terézia idejében végeztek, de a nagyobb beavatkozások a Felső-Duna szabályozásával kezdődtek 1886-ban. Az árvízveszély megszüntetésére 1905-1908-as évek között megépült az un. Rajkai zsilip (ma Trianoni vagy Nagy Zsilipnek is hívják - megyerikum), melynek az egyik nyílása mint hajózsilip felső fője épült meg. Később a hajózhatósági kérdés háttérbe szorult, elsődleges célja az árvizek kizárása, illetve kisvizek idején öntöző és öblítővízzel való ellátás lett.
Már a múlt század elején, 1904-1907 között végeztek közép- és kisvízi szabályozási munkákat. A munkák keretében párhuzamművek illetve partvédőművek és kisvízszabályozási célból fenéksarkantyúk készültek el. Iparcsatorna megépítését 1915-1918 között végezték. Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején aztán sor került Győr belterületi szakaszán a vízpartok mederburkolására. 1964-ben a Feketeerdei túlfejlett kanyar került átvágásra. 1974-ben megépült a Mosonmagyaróvári duzzasztó, mely a Lébény-Hanyi főcsatornán keresztül a Hansági területek öntözés ökológiai vízgényét biztosítja. Az 1980-as években Mosonmagyaróváron belterületi szabályozás történt. Itt és Halászin vezetőmű épült. 2015-ben befejeződött projekt (Mosoni-Duna projekt) keretében mind belterületi, mind ökológiai projektelemek (mellékágak tisztítása, kotrása, holtágak és vizes élőhelyek rehabilitációja) valósultak meg előtérbe helyezve, hogy a megépült létesítményeket a lakosság tovább fejleszthesse.
Egyre több problémát okozott, hogy a Duna főmedrének mederbeágyazódása miatti vízszintcsökkenés leszívó hatása a Mosoni-Duna alsó szakaszán is jelentkezik, így a győri belterületi szakaszon eddig sosem észlelt kritikusan alacsony vízállások fordulnak elő. Többek között ennek a folyamatnak a megakadályozása, az 1950-60-as évek referencia vízszintjeinek visszaállítása, az árvizek kizárása és a hajózás elősegítése. Ezek érdekében épült meg 2016-2022 között Véneknél a Mosoni-Duna torkolati műtárgy, melynek jótékony hatása nem csak Győrben, hanem télen a Szúnyog-szigetig, nyáron Kunszigetig érezhető.
A Mosoni-Duna vízellátását korábban a Csúnyi ágon keresztül kapta, amelynek kiágazása a Duna 1854,3 fkm-nél volt. A Dunacsúnyi vízlépcső üzembe helyezése óta (1992) vízpótlását a szlovák fél által, megállapodás szerint összesen 43 m3/s vízhozam biztosítja. A Mosoni-Duna vízbetáplálása a Szigetközi Üzemelési Bizottság (SZÜB) által 2017-ben elfogadott üzemrend szerint történik. Téli időszakban 20-40, nyáron 30-40 m3/sec, átmeneti időszakokban 25-40 m3/sec között, és a májusi folyamatos 40 m3/sec vízbetáplálású időszakok kerültek meghatározásra. Ettől csak havária helyzetben, illetve a SZÜB által elfogadott esetekben lehet eltérni.
A Mosoni-Duna vízhozama Dunacsúnytól egészen a Lajta torkolatáig szabályozott. Ez alatt a Lajta, a Rábcán keresztül az Ikva és a Fertő tó, valamint a Rába és azon keresztül a Marcal árvizeit vezeti le. Az új torkolati műtárgy a Duna árvizeinek visszaduzzasztó hatását csökkenti.
Mosoni-Duna parthasználatok
Az utóbbi években jelentősen megnövekedtek a lakossági igények a Mosoni-Duna part és a vízfelület használatára. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a Mosoni-Duna mindenkit elvarázsol kanyargósságával, vadregényességével, csendes, tiszteletteljes nyugalmával. Egyre többen költöznek a folyóparti településekre, és egyre gyakrabban jelennek meg a vízpartokon különböző építmények. Találkozhatunk partbiztosításokkal, partfalakkal, tereprendezéssel, feltöltésekkel, a vízben úszóművekkel, stégekkel, stb. Főként Mosonmagyaróváron, Máriakálnokon, a Feketeerdei-holtág partján, Kimlén, Mecséren, a Szúnyog –sziget partjain és Győrben, de bárhol máshol is előfordulnak.
Bérleti szerződés kötés
A Mosoni-Duna folyó kizárólagosan a Magyar állam tulajdonát képezi, melynek a kezelésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) jogosult. A Mosoni-Duna medrének, és egyes parti területeinek ingatlanai Igazgatóságunk vagyonkezelésében állnak. Ez azt jelenti, hogy ezeket a területeket a szomszédos ingatlantulajdonosok nem kezelhetik a sajátjukként, ugyanúgy, mint bármely más szomszédét sem.
Az ÉDUVIZIG vagyonkezelésű ingatlanokon (akár vízfelület, akár szárazulat) minden használathoz bérleti szerződést szükséges kötni Igazgatóságunkkal. A bérleti szerződés megkötéséhez kérelmet kell benyújtani Igazgatóságunkhoz, melyhez az alábbiakat is be kell nyújtani:
- bérlő adatai (név, cím, születési hely és idő, anyja neve
- helyszínrajz, melyről egyértelműen megállapítható a bérelni kívánt terület mérete, elhelyezkedése, helye (a határoló sarokpontok EOV X és Y koordinátái)
- szöveges leírás, melyből kiderül a bérlés célja, időtartama
- saját ingatlanról megközelíthető bérelni kívánt terület esetén az ingatlan 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata (nem hiteles is megfelelő)
A terület használatára vonatkozó bérleti díj egyedileg kerül meghatározásra.
Természetes vízpart megőrzésével járó területhasználat esetén csupán bérleti szerződés megkötésére van szükség, vízjogi engedély vagy vagyonkezelői hozzájárulás nem szükséges.
Természetvédelmi érintettség
A Mosoni-Duna folyó és környezetében az ingatlanok többségén bejegyzésre került a Natura 2000 jelölés. Ezen kívül több terület a Szigetközi Tájvédelmi Körzet része, természetvédelmi terület. Ezeken a területeken a természetvédelmi előírásokat kell követni. Minden beavatkozás, jelenlegi állapot megváltoztatása, a természetes környezet átalakítása, zavarása, növényzet irtása, vagy telepítése előtt az érintett természetvédelmi hatóság (Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal Természetvédelmi Osztálya, 9022 Győr, Czuczor Gergely u. 18-24. ) hozzájárulását vagy engedélyét be kell szerezni.
Vízjogi engedély köteles tevékenység
A Mosoni-Duna medrében történő beavatkozás végzéséhez (mederrendezés, kotrás, feltöltés), létesítmény, építmény (partbiztosítás, partfal, sólya, parti lépcső stb.), mederszabályozási mű, műtárgy építéséhez vagyonkezelői hozzájárulást, objektumazonosítási nyilatkozatot és vízjogi engedélyt kell kérni a VIZEK rendszeren keresztül.
A vízjogi engedélyt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi hatósága (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) jogosult kiadni.
A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 38.§. értelmében a „mederszabályozási művet úgy kell kialakítani, hogy az hátrányosan ne befolyásolja a szabályozással közvetlenül érintett mederszakaszhoz kapcsolódó szakaszokat, azok létesítményeinek állékonyságát, rendeltetésszerű működését, továbbá biztosítsa a víz megfelelő rávezetését és továbbvezetését.” …”ne befolyásolja károsan a folyó esés- és mederviszonyait”.
A partfalat, partbiztosítást, sóját (a jelenlegi terep-, vagy mederszintből nem kiemelkedő létesítmény) a nagyvízi meder elsődleges lefolyási zónáján kívül, vagy annak határán természetközeli módon lehet megépíteni.
A VIZEK rendszerbe az alábbi linken lehet bejelentkezni: https://vizek.vizugy.hu/VizekUgyfel.
A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem feltételei az alábbi linken elérhetők:
A vízjogi engedély iránti kérelemhez benyújtandó tervek tartalmi előírásait a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet tartalmazza. A tervben szerepelnie kell a tervezett létesítmény sarokpontjainak EOV X és Y koordinátáinak, valamint a létesítmények jellemző magasságainak a Balti alapsíkra vonatkoztatva (mBf.).
Vagyonkezelői hozzájárulás kérése
Egyes munkákhoz, melyekhez nem szükséges vízjogi engedély (mint például parti tereprendezéshez változatlan anyagegyenlettel, gázvezeték vagy kábel keresztezéshez, illetve kis mértékű, fenntartás jellegű beavatkozáshoz), elegendő Igazgatóságunktól vagyonkezelői hozzájárulást kérni.
A vagyonkezelői hozzájáruláshoz az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:
- kérelem (az alábbi linkről letölthető „docx”: http://www.eduvizig.hu/node/15)
- az érintett ingatlan(-ok) tulajdoni lapja(-i)
- műszaki terv (megegyezik a vízjogi engedélyes tervvel)
Nagyvízi meder használata
A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet szerint elkészült a Mosoni-Dunára vonatkozó 01.NMT.06. számú nagyvízi mederkezelési terv, mely megtalálható a honlap alábbi oldalán: http://extranet.eduvizig.hu/nmkt/01.NMT.06.Mosoni-Duna/
A nagyvízi medert a korm. rendelet az alábbi zónákra osztja fel:
- elsődleges levezető sáv
- másodlagos levezető sáv
- átmeneti zóna
- áramlási holttér
A rendelet meghatározza, hogy a nagyvízi mederben a lefolyási viszonyokat kedvezőtlenül befolyásoló tevékenység nem végezhető.
A nagyvízi mederben végzendő feltöltés, mederbetöltés, épület és építmény építése illetve fix létesítmény elhelyezése esetén meg kell vizsgálni, hogy az érintett terület a nagyvízi meder mely zónájában található. A beépítésre vonatkozóan a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglaltak az irányadóak az alábbiak szerint:
Levezető sávok építési követelményei
|
A |
B |
C |
D |
E |
||
|
1. |
Levezető sáv |
Építmény műszaki követelményei |
Épület, illetve terepszint fölé emelkedő építmény |
Intézkedések |
||
|
Új elhelyezése |
Meglevő |
|||||
|
2. |
Elsődleges |
Akadálymentes hozamátbocsátás minden időszakban, nincs a terepszint fölé emelkedő akadály. Az elsődleges lefolyási sávot lehetőleg a parti sávhoz illeszkedve kell kijelölni. |
Nem megengedett. |
Nem megengedett. |
Engedély nélküli építmények bontása. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. |
|
|
3. * |
Másodlagos |
A nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott átbocsátó-képességnek megfelelő levezetésre alkalmas állapotban tartás. |
Az 5. § (4) bekezdés a)-c) pontjai szerinti indokolt esetben helyezhető csak el a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény, egyidejű árvízlevezetést javító intézkedés mellett. Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 15 napig helyezhetők ki. |
Érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény esetén lehetséges, alapterület növelése nélkül. Épület a nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószint alatt nem lehet körbe épített (lábakon álljon). |
Parti sávban a magán üdülőépületek és a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok megszüntetése. Nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. |
|
|
4. * |
Átmeneti |
Időszakonként elöntésre kerülő terület, a szabályozott és elégséges mértékű hozamátbocsátást kell biztosítani a sávban (pl. áteresz, hullámtéri hidak, víz átvezetési lehetőségek stb. segítségével). |
Rendezvények ideiglenes építményei legfeljebb 90 napig kihelyezhetők. Meglévő üdülőterületen mobil létesítmény május 1. és október 31. között kihelyezhető, amelyet a hullámtér elöntését megelőzően el kell távolítani. Meglévő üdülőterületen a beépítettség növelése nélkül (pl. egyidejű bontással) üdülőépület vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató létesítmény. A nagyvízi mederkezelési tervben előírt, biztonsági szintet is magában foglaló magasságú padlószinttel, lábakon álló építmény. |
A földszint körbeépíthető, továbbá az építési előírásoknak és kezelői hozzájárulásnak megfelelő, |
Beépítésre nem szánt területen a nem megfelelő használatból származó lefolyási akadályok felszámolása. Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények felszámolása. |
|
|
5. * |
Áramlási holttér |
Nem vesz részt a nagyvízi hozamok vízszállításában. A hozzájárulást megelőző vizsgálatot ez esetben is el kell végezni. A vizsgálatnak ki kell terjednie különösen arra, hogy a holttérből igénybe vett teljes térfogat nem csökkenti a terület víztározó térfogatát az árvízszintet károsan növelő mértékben, valamint a vízvisszatartási lehetőségekre vagy az egyéb vízgazdálkodási célokra gyakorolt hatásokra. |
Meglévő üdülőterület beépítetlen telkén új üdülőépület helyezhető el, a vonatkozó övezeti előírások keretei között. A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell. |
Építési engedélynek és kezelői hozzájárulásnak megfelelő bővítése is megengedett. A biztonsági szint alatti építmények elöntéssel szembeni ellenállóságáról, illetve árvízvédelméről gondoskodni kell. |
Építési övezetben az építési engedély és kezelői hozzájárulás nélkül épült létesítmények szükség szerinti felszámolása. |
|
Nagyvízi mederben építendő épület, építési hatósági engedély-, vagy bejelentés köteles építmény engedélyezési eljárásába a Vízügyi Igazgatóságot be kell vonni.
Amennyiben a tervezett létesítmény nagyvízi mederben, de nem az ÉDUVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlanon helyezkedik el, ebben az esetben is kell kérni Igazgatóságunktól nagyvízi mederkezelési hozzájárulást.
Kerítés a folyásirányra merőlegesen nem építhető a nagyvízi meder elsődleges, másodlagos és átmeneti zónájában, illetve a parti sávban.
Parti sáv
A fenti 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet szerint a parti sáv a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja. A Mosoni-Duna parti sávja 6 m szélességű. A Mosoni-Duna esetén a partél megegyezik az elsődleges lefolyási sáv határával.
A parti sávot is magába foglaló parti ingatlanon – tulajdonviszonyoktól függetlenül – csak a meder használatával és fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a meder használatával összefüggő vízilétesítmény, kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény helyezhető el. Külterületen gyepgazdálkodás, valamint a termőföld művelési ágának megfelelő, a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozó, a meder állapotát nem veszélyeztető tevékenység folytatható. A parti sáv csak a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A Mosoni-Duna parti sávjában csak olyan fentieknek megfelelő építmény létesíthető, amely nem akadályozza a parti sávban a munkagépekkel történő munkavégzést.
Víziállás, úszómű:
A Mosoni-Duna teljes hosszán tilos víziállás (meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített műtárgy) építése és nem engedélyezett a fennmaradása. Felhívjuk a figyelmet, hogy víziállásnak minősülnek a kis horgász beállók is, ezeket kérjük mielőbb eltávolítani. Az előírások betartásával és a szükséges engedélyek beszerzését, az ingatlan tulajdonosával/kezelőjével kötött bérleti szerződés megkötését követően elhelyezhető a víziállások helyett úszómű. A megvalósítására vonatkozó előírások honlapunk alábbi oldalán elérhetők: http://www.eduvizig.hu/sites/default/files/Uszomuvek_0.pdf
Igazgatóságunk céljai között szerepel, hogy a szabályozott keretek közé szorítja a lakossági parthasználatokat. A természetvédelmi hatósággal és az önkormányzatokkal egyeztetve kijelöljük azokat a belterületi partszakaszokat, melyek a lakosság számára megfelelő jogi keretek között használhatók lesznek.
A jövőben meghatározzuk azokat a műszaki megoldásokat, melyek nem csak műszakilag, hanem esztétikailag is megfelelnek, és eleget tesznek a természetvédelmi követelményeknek is.