A belvízvédelem a belvízmentesítésből és a belvízvédekezésből tevődik össze.
A belvízmentesítés a belvízelvezető csatornahálózat létesítése, fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, melynek megvalósítandó feladatait a „Síkvidéki vízrendezés” menüpontban részletezzük.
Síkvidéki területen – természetes állapotban - összefüggő, a víz levonulását biztosító mélyvonulatok nincsenek, ezért az a vízmennyiség, ami a talajba beszivárogni nem képes, a keletkezés helyén marad, vagy kisebb lefolyástalan mélyedésekben gyűlik össze.
Belvizeknek a sík területen a felszíni talajrétegeket teljesen telítő, elöntést okozó, természetes úton el nem távozó vizeket nevezzük, mely helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai, domborzati, talajtani, növényzeti tényezők együttes hatására.
A belvízvédekezés tervszerű eljárás, melynek feladata a káros belvíz elvezetése, illetve a levezetőművek kapacitását meghaladó vízmennyiség megjelenése esetén a legkisebb károkozás elérésével való visszatartása, terelése, tárolása. A belvízvédekezés fő eszköze a csatornákon való vízelvezetés, a vízkormányzás (tiltók és a zsilipek működtetésével), valamint a szivattyúzás.
A belvízvédelmi művek alaprendszerei a belvízrendszerek, ezek határait a folyók és a nagy természetes domborzati vízválasztók adják.
Az Igazgatóság működési területéhez tartozó síkvidéki részt 5 db belvízvédelmi rendszer és 11 belvízvédelmi szakasz fedi le.
Belvízvédelmi rendszerek:
- Szigetközi belvízrendszer
- Mosoni-Duna jobb parti belvízrendszer
- Rábca-Hanság belvízrendszer
- Rábamenti belvízrendszer
- Komárom-Dunaalmási belvízrendszer
Belvízvédelmi szakaszok:
Magyarország belvízzel veszélyeztetett területeit a Pálfai index alapján I.-IV. kategóriába soroljuk. A Pálfai-féle veszélyeztetettségi index olyan mutatószám, amely megadja bármely körülhatárolt térség belvízi veszélyeztetettségét. A különböző gyakorisággal elöntött területek nagyságából súlyozottan számolva meghatározható a belvíz-veszélyeztetettségi mutató.
Igazgatóság működési területén a Dr. Pálfai Imre féle térkép alapján a belvíztől leginkább veszélyeztetett területek:
Belvízvédekezés és védelmi készültségi fokozatok
A belvízvédekezés a belvízrendszerekben a mértékadó helyzetet megközelítő vagy azt meghaladó hidrológiai viszonyok között végzett tevékenységet jelenti. A védekezés folyamatos feladat, de jellege szerint két fő időszakra osztható. A belvízmentes időszakban a belvízelvezetéshez szükséges műszaki, szervezési és igazgatási teendőket kell ellátni. A belvizes időszakokban pedig az elrendelt készültségi fokozatnak megfelelő aktív védekezés a feladat.
A védekezés során gondoskodni kell a káros vízbőség megszüntetéséről, vagyis a felszíni vizeknek – tározási és vízvisszatartási adottságok felhasználásával – a befogadóba való vezetése, ill. emelése. A belvízvédekezés területi irányítása a vízügyi igazgatóságok feladata.
A 10/1997. (VII.17) KHVM rendelet 19. § alapján különböző készültségi fokozatok elrendelésének alapjai a következők:
I. fokú készültség:
I. fokú készültséget kell elrendelni, ha a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek legyenek, továbbá ha a várható belvizek befogadásához a főcsatornákat előüríteni, jégteleníteni, vagy a hóval betemetett szakaszokat tisztítani kell, illetve akkor, ha a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.
A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő- és őrszolgálatot kell tartani. Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.
II. fokú készültség:
II. fokú készültséget kell elrendelni, ha az odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.
Szükség szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.
III. fokú készültség:
III. fokú készültséget kell elrendelni, ha a védelmi szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg szükségtározását kell elrendelni.
Szükség szerint a vízügyi igazgató elrendeli a belvizek elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést, és igénybe veheti a belvíztározásra kijelölt területeket.
Rendkívüli készültség
Ha a Vízügyi Igazgatóság (VIZIG) működési területén a belvízi elöntés olyan méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - köteles az Országos Műszaki Irányító Törzs (Törzs) vezetője útján a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.
Rendkívüli készültség esetében a belvizek szükségtározására igénybe veendő területeket elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter engedélyezi.
Az eddigi legjelentősebb belvizek 1963, 1965, 1975, 1983, 1986, 1996, 2002, 2006, 2010, 2013, 2014 években fordultak elő.