Központi vízkárelhárítási bejelentések: +06 96 500 000
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +06 96 500 000

Aszály elleni védekezés

Hazánk az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségében helyezkedik el. Az aszály és a vízhiány jelentős kockázati tényezővé vált, melynek mértéke, előfordulási gyakorisága nőtt.

Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet előírásaihoz igazodóan a vízhiányos helyzet és a tartósan vízhiányos időszak során védekezésre kötelezetteknek a védelmi tevékenységüket vízhiánykezelő körzetekben kell ellátniuk. A vízhiányos helyzet elleni védekezés a vízhiánykezelő körzetekben történik. Igazgatóságunkon 5 db vízhiánykezelő körzet kijelölése történt, melyek a következők:

- 01.01. sz. Szigetközi vízhiánykezelő körzet

- 01.02. sz. Fertő-Hanság vízhiánykezelő körzet

- 01.03. sz. Soproni vízhiánykezelő körzet

- 01.04. sz. Rábai vízhiánykezelő körzet

- 01.05. sz. Komáromi vízhiánykezelő körzet

 

A vízhiánykezelő körzetek főbb jellemzői az alábbiak:

 01.01. sz. Szigetközi vízhiánykezelő körzet

A Szigetköz, mely a Duna és a Mosoni-Duna, valamint a Lajta között húzódó területet foglalja magában, a Duna kisalföldi hordalékkúpjának gerincén helyezkedik el, ahol a durva szemcseméretű allúviumon legyezőszerűen szétágazó és összefutó fonatos folyószakasz alakult ki. A Duna közvetlen tájalakító hatása az egész Szigetközben, a Mosoni-Dunáig kiterjedt. Ennek következtében a teljes Szigetköz vízháztartása (a felszíni és a felszín alatti vízrendszerek) jelentős mértékben függ a Duna vízjárásától.

Lejtési viszonyok alapján két-két jól elkülöníthető részre osztható: Felső- és Alsó-Szigetközre, Rajka és Ásványráró illetve Ásványráró és Vének között. Az árvédelmi töltés hullámtérre és mentett oldalra osztja.

Szigetköz éghajlata mérsékelten meleg – mérsékelten száraz, enyhe telű területhez tartozik, kiegyenlítettebb, mint az országos átlag. A napsütés évi összeg 1900-2000 óra között van, nyáron 770 óra körüli, télen mintegy 190 óra napfénytartamra lehet számítani.

A csapadék évi összege általában 650 mm körüli, a tenyészidőszak csapadéka 330 mm, a téli félévé 253 mm körül alakul. Legcsapadékosabb hónap a június és a július, (átlag 72 mm), a legkevesebb csapadék januárban hullik (35 mm).

A térségben, az utóbbi időben a Duna medersüllyedése következtében a kisvizek szintje csökken, így a talajvízszint is csökken. Ezt a hatást felerősítette a Duna elterelése (1992), ezért szükség volt a hullámtéri és mentett oldali vízpótló rendszerek kiépítésére.

A Szigetközben 33 település van, köztük két város, Mosonmagyaróvár és Győr. A települések szerveződése a domborzati határoknak megfelelően alsó- és felső-szigetközi településekre oszthatók, győri és mosonmagyaróvári központtal. A választóvonal Hédervár és Ásványráró között húzódik. A terület sűrűn lakott.

Az alegységen elhelyezkedő települések: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Győr, Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Hegyeshalom, Kimle, Kisbajcs, Kisbodak, Kunsziget, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Nagybajcs, Öttevény, Püski, Rajka, Tejfalusziget, Vámosszabadi, Vének.

A tervezési területen elhelyezkedő két város, a megyeszékhely Győr és Mosonmagyaróvár jelentős iparral rendelkeznek.

 

01.02. sz. Fertő-Hanság vízhiánykezelő körzet

A tájegység a Répce és a Rábca folyók vízgyűjtő területét, illetve a Fertő tó magyarországi területét fedi le. A terület három nagy tájegységet, a Hanságot, Fertő tavat és a Rábaközt rejti magában.

A Hanság hajdan hazánk egyik legnagyobb összefüggő lápterülete volt. A Hanság természeti törvények uralta mocsárvilága – a Fertő tóval összefüggő vízrendszert alkotva – egészen a XVIII. sz. második feléig ősi háborítatlanságban volt.

A Hanság területét a mosonszentjánosi és a bősárkányi földnyelvek két, jól elkülöníthető részre osztják: Kapuvári-Hany (Dél-Hanság) és Lébényi-Hany (Észak-Hanság) területekre. A két részterület közötti kapcsolatot a mintegy 4 km széles lápszűkület, láptorok biztosítja.

A Fertő tó Magyarország észak-nyugati részén, a Fertő-tájon belül helyezkedik el. A Fertő-táj a hazai természetföldrajzi besorolás alapján két kistájra: a Fertő-medencére, ill. a Fertőmelléki-dombságra bontható, mely utóbbi a Fertőd-Balf közötti déli partszegélyre és a Ruszt-Fertőrákosi dombsorra osztható tovább. A Fertő a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, mely a Wulka-hegység (Alpok) keleti lábánál, a Fertőzug szélén létrejött lesüllyedt részen található. Medencéje egészen a szabályozások koráig szoros kapcsolatban volt a Hansággal. Árvíz idején a Dunával és mellékfolyóival vízrajzi egységet képzett.

A Hanság teknőjétől délre a Répce és a Rába között a Rábaköz síkja terül el. Ez a Kisalföld süllyedékének délre kiöblösödő folytatása. A Rába ezen a területen alsó szakasz jellegű volt egészen Győrig. Erre mutatnak fattyúágai és a jelenleg is belőle kiágazó Kis-Rába. A Rába szabályozásáig a Ragyogóhídnál és az alatta kiömlő árvizek egészen a Fertő-Hanságig jutottak, és annak talajvízszintjét emelték.

A terület mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napsütéses órák száma 1900 és 1950 óra/év között alakul. Nyáron 760 óra körüli, télen kb. 180 óra napfénytartamra lehet számítani.

Az évi csapadékösszegben a nyugati és a keleti területek között határozott, de nem túl nagy különbség mutatkozik. Ennek megfelelően nyugaton a csapadékösszeg 630 mm/év, keleten pedig 590 mm/év.

Az alegység területét a Győri, Csornai, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Sopron-Fertődi, kistérség tevékenysége érinti. Az alegység településeinek nagy része alacsony népességű, többségükben népességfogyás figyelhető meg.

Érintett települések: Acsalag, Agyagosszergény, Albertkázmérpuszta, Babót, Balf, Barbacs, Bezi, Bogyoszló, Börcs, Bősárkány, Cakóháza, Csatárimajor, Csermajor, Csorna, Dör, Enese, Farád, Fehértó, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Fertőújlak, Földsziget, Gyalóka, Gyártelep, Gyóró,  Győrsövényház, Hanságfalva, Harka, Hegykő, Hidegség, Himod, Hövej, Jánossomorja, Jobaháza, Kapuvár, Károlyháza, Kendergyár, Kisfalud, Kóny, Kópháza, Lébény, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Mihályi, Mosonszentmiklós, Mosonújhely, Muzsaj, Nagycenk, Nyárliget, Osli, Öntésmajor, Pásztori, Petőháza, Pinnyéd, Potyond, Rábacsanak, Rábatamási, Rábcakapi, Röjtökmuzsaj, Sarród, Szárföld, Szilsárkány, Tárnokréti, Tőzeggyármajor, Újrónafő, Vadosfa, Várbalog, Veszkény, Vitnyéd.

 

01.03. sz. Soproni vízhiánykezelő körzet

Soproni-hegység orográfiailag erősen tagolt. A Soproni-medencét a gyérvizű patakokkal (Rák-, Liget-, Sós-patak) táplált Ikva-patak csapolja le, amely Sopron alatt, szűk völgynyílásban hagyja el a medencét. A nyugati országhatár mentén 550 mBf. magasság fölé emelkedő Soproni-hegység hazánk legidősebb kristályos hegysége. Fő építőkőzetei nagyobbrészt átalakult ókori képződmények (pl. gneisz, csillámpala, fillit, csillámkvarcit stb.), a kristályos pala túlsúlyával.

A Soproni-medencében évente mintegy 640-660 mm csapadék a valószínű, ebből a vegetációs időszakban 390-410 mm, de észak-nyugaton kicsit több eső esik. Sopronban mérték az egy nap alatt lehullott legnagyobb csapadékot: 103 mm-t. A hótakarós napok átlagos száma 35-40, az átlagos maximális hóvastagság 20-25 cm.

Ikva-sík teraszos eróziós sík, amelyet különböző korú kavicstakaró, arra települt és áthalmozott jégkori vályog, helyenként fiatal homokos üledék, a zárt medencékben pedig vékony lösztakaró alkot. Az Ikva-sík évi csapadékösszeg 620-640 mm közötti, a nyári félévé 370-400 mm. Az egy nap alatt lehullott legtöbb esőt Nagycenken mérték (140 mm). A hótakarós napok átlagos száma évente 30-38, a maximális hóvastagság átlaga 20-22 cm.

A Fertőmelléki-dombság évi csapadékösszeg 640-660 mm, a vegetációs időszaki 390-410 mm körüli. Fertőrákoson mérték a legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadékot, 80 mm- Az éghajlat a kevésbé hőigényes mezőgazdasági és kertészeti kultúrák számára alkalmas, a lejtők viszont szőlőtermesztésre is megfelelőek. Az éghajlati és táji adottságok a turizmus és a gyógyüdülés szempontjából egyaránt kedvezőek.

A teljes terület dombvidéki jellegű, vagyis a vízfolyások vízhozamait a csapadék tevékenység határozza meg, vízhiány esetén beavatkozni nem tudunk.

Az érintett területet a Sopron-Fertődi kistérség tevékenysége érinti. Az alegység településeinek nagy része – Sopron kivételével - alacsony népességű.

Érintett települések: Ágfalva, Agyagosszergény, Csapod, Dénesfa, Ebergőc, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Nagylózs, Nemeskér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Pusztacsalád, Röjtökmuzsaj, Sopron, Sopronkövesd, Újkér, Vitnyéd, Völcsej.

 

01.04. sz. Rábai vízhiánykezelő körzet

A vízgyűjtő felszíne változatos. A vízgyűjtőn belül maga a Rába folyó a nyugati, déli és keleti határ közelében, óriási félkörívet leírva folyik.

Ha a Rába-vízgyűjtő éghajlatát Magyarország általános éghajlati viszonyainak keretében elemezzük, megállapíthatjuk, hogy jóval kisebb itt a kontinentális hatás mértéke, mint az ország keleti felében. Igen jó a csapadékellátottság (a Szombathely és a Rába közötti száraz terület és a Kisalföld kivételével), itt a legkisebb a napfénytartam, itt a legnagyobb a hótakarós napok száma (a hegyeket leszámítva), itt a legkevesebb a nyári és a hőségnapok száma (ismét csak a hegyvidékek kivételével), valamint itt a legrövidebb a tenyészidőszak.

A csapadék átlagos évi összege 590 és 650 mm között van, míg a vegetációs időszakban 340-370 mm. Ennél több a csapadék az alegység déli-délnyugati részén, itt a csapadék átlagos évi összege 610 és 840 mm között van, és a vegetációs időszakban 470-630 mm csapadék hull. A legszárazabb hónap a január, ilyenkor átlagosan 30-38 mm csapadék várható.

A Rábai vízhiánykezelő körzetbe közigazgatásilag elsősorban Győr-Moson-Sopron megye déli részén lévő, a Sokoróalja és Rába völgyébe eső, települések tartoznak. A megyéből a körzetben a Pannonhalmi és Téti járás településeinek nagyobb része, valamint a Győri, Csornai és Kapuvári járás déli részéhez tartozó települések találhatók. A körzetbe esik még Veszprém megyéből Marcaltő, Várkesző, Egyházaskesző és Kemenesszentpéter valamint Vas megyéből Pápoc, Kenyeri, Csönge, Ostffyasszonyfa, Répcelak, Nick, Uraiújfalu, Jákfa, Rábapaty és Csánig.

 

01.05. sz. Komáromi vízhiánykezelő körzet

A körzet gyakorlatilag Komárom-Esztergom megye területe. Geológiai szempontból tájegység létrejötte alapvetően a könnyen formálódó laza üledékek lepusztulásának következménye, s ezért eróziós völgyrendszernek tekintjük. A völgy irányultságát azonban a Dunántúli-középhegység DNY-ÉK-i irányú törésvonalainak köszönheti és a laza üledékekből álló hegységelőtér, illetve a dolomitból és mészkőből felépülő hegyvidékek határán halad.

A terület éghajlatában kettős hatás figyelhető meg: a déli részén a Dunántúli-középhegység, az északi részén a Kisalföld mezoklímája hat.

A dombvidéki rész hűvösebb nyarú, közepesen csapadékos, míg az északi rész hajlamos a szárazságra. Az évi csapadék mennyiség többsége a május és augusztus közötti hónapokban hullik le. Az uralkodó szélirány ÉNY-i. A vízgyűjtő sokévi átlagos csapadékmennyisége a dombvidéken 550-600 mm, a hegyvidéki részen 610-660 mm. A május-szeptember időszakban bármelyik hónapban bekövetkezhet olyan felhőszakadás, amelynél a lehullott csapadék mennyisége néhány órán belül meghaladhatja a 100 mm-t.

Vízhiányvédelem szempontjából az Által-ér völgye a kiemelt térség.

 A terület többi dombvidéki részein a vízfolyások vízhozamait a csapadék tevékenység határozza meg, vízhiány esetén beavatkozni nem tudunk.

A körzet közigazgatásilag – Szárliget kivételével - Komárom-Esztergom megye teljes területét lefedi.

 

Vízhiánykezeléssel kapcsolatos feladatok, a vízhiány elleni védekezés készültségi fokozatainak elrendelése, feltételei

Védekezési időszakon kívül (felkészülési időszak)

A vízhiány elleni védekezésre felkészülés során az Igazgatóság gondoskodik a medrek megfelelő szintű fenntartottsági állapotának biztosításáról, a mezőgazdasági vízhasználó által a jogszabályban megállapított, valamint az állam által nyújtott források mértékéig, ahol lehetséges a vízkészletek betározásáról és a vízelosztó csatornahálózat - maximális - üzemvízszintjének eléréséről, annak tartásáról, a belvízcsatornákban történő vízvisszatartásról.

Az Igazgatóságunk az intézkedésekről és a hidrometeorológiai helyzetről hetente helyzetértékelést, aszályjelentést készít az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) részére.

A vízhiánykezelés érdekében egyik elengedhetetlen tényező a vízhiány mértékének megállapítása, melyre a talajnedvesség értéke ad támpontot különböző talajmélységekből nyert adatokkal. A mérés aszálymonitoring mérőállomások segítségével történik, melyek telepítése 2016-tól kezdődött meg országos szinten.

Ezek a rendszerek időelőnyt biztosíthatnak a kármegelőzésre, ezáltal segíti a mezőgazdasági termelők számára a termésbiztonság növelését. A monitoring pontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület nedvesség) mellett, hat mélységben (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm) történik naponta a talajnedvesség- és hőmérséklet-mérés. A szenzorok segítségével a fagyott talaj is azonosítható.

2016-tól 2022-ig hét aszálymonitoring állomás létesült Igazgatóságunk területén, melyek a következők:

Vízhiányvédelmi körzet                Aszálymonitoring állomások helyszínei    

Fertő-Hanság                               Osli, Várbalog

Komáromi                                     Tata, Bőny, Csolnok

Rábai                                            Zsebeháza

Szigetköz                                      Püski

 

Az ingatlanok, melyekre az állomások telepítésre kerültek, nem az Igazgatóságunk vagyonkezelésébe tartoznak, de a tulajdonossal történt egyeztetés alapján nem volt akadálya a műszerek elhelyezésének.

 

1. ábra: Bőny aszálymonitoring állomás

 

A mérőállomások egységes rendszerbe illeszkednek, jellemzően napelemes tápellátással rendelkeznek. Az egyes részegységek cserélhetők, helyszíni programozást nem igényelnek.

A vízhiányos állapot jellemzésére a magyar sajátosságokat figyelembe vevő „HDI” vízhiány index szolgál, melyet az állomásokon mért adatokból lehet számítani. A hálózatban gyűjtött adatok, valamint a „HDI” értékei numerikus és grafikus formában, továbbá térképes megjelenítéssel a http://aszalymonitoring.vizugy.hu webcímen érhetők el. Ezen a felületen lehetőség van egyes állomásokon mért adatok összehasonlítására, valamint különböző adatok letöltésére. A honlapon kiegészítő információkat is találunk „HDI” számításával kapcsolatban.

A honlap kezdő felülete, részlet a legfrissebb mérések eredményéről

Zsebeháza mérőállomáson

A térkép megjelenítés a honlapon

 

A fentieken kívül az Igazgatóságok tavasztól őszig hetente készítenek vízhiányjelentést az OVF részére. Ehhez a https://vizhiany.vizugy.hu weboldal adatait használják fel. A honlap az OVF és az ESRI Magyarország Kft. közös gondozásában készült és napi frissítéssel jeleníti meg többek között az aszálymonitoring állomásokról automatikusan beérkező információkat.

Az oldalon egy naptár segítségével az elmúlt 60 nap adatai kereshetők vissza, illetve ezek egyszerű statisztikai jellemzői is lekérdezhetők. Különböző rétegek megjelenítésével 19 féle paraméter tölthető be. Az állomási és rácsponti adatok időbeli változása diagramon is láthatóvá tehető.

A weboldal kezelő felülete

A weboldal jobb felső sarkában lévő ikonokkal érhető el a rétegkezelő, a településkereső, a honlappal kapcsolatos részletes tájékoztató és a csak belső hálózatról működő jelentéskészítő felület.

Ez utóbbi weboldalon az (egy hetes) időszak és a vízhiányvédelmi körzet kiválasztása után egy kattintással elkészíthetők a jelentések (körzetenként), amelyeket a Vízügyi Igazgatóságok PDF formátumban küldenek meg az OVF részére. Az OVF-ben további értékelést követően országos jelentést állítanak össze a Belügyminisztérium számára.

Az aszálymonitoring rendszerről és az alkalmazott „HDI” index elméleti hátteréről részletes leírás jelent meg a Hidrológiai Közlönyben (Fiala és társai - Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer, HK 2018/3. szám, 14. o.).

A vízhiányos állapot jellemzésére a magyar sajátosságokat figyelembe vevő korábban említett „HDIs” vízhiány index szolgál, melyet az állomásokon mért adatokból lehet számítani.

A másik tényező a pillanatnyi vízkészlet időszakosan korlátozott rendelkezésre állásának figyelembe vétele.

A fenti adatok tükrében rendelhető el a vízhiány elleni védekezés, s mértéke határozza meg, hogy vízhiány kezelése az adottságok figyelembe vétele mellett, milyen módon történjen.

Védekezési időszak

A védekezési időszakban a vízhiány elleni védelmi készültség elrendelése, a készültségi fokozatokhoz tartozó intézkedések az alábbi táblázatok tartalmazzák:

I. fokú vízhiány elleni védelmi készültség elrendelése és végrehajtandó intézkedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. fokú vízhiány elleni védelmi készültség elrendelése és végrehajtandó intézkedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. fokú vízhiány elleni védelmi készültség elrendelése és végrehajtandó intézkedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendkívüli vízhiány elleni védelmi készültség elrendelése és végrehajtandó intézkedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A védekezés megszűnését követő intézkedések

I-III. fokú készültségben történt védekezést követően 30 napon belül összefoglaló jelentést kell készíteni, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz elfogadásra fel kell terjeszteni.

III. fokú készültségben történt védekezés esetén az összefoglaló jelentést az OVF-hez való felterjesztés előtt a megyei védelmi bizottság elnökének tájékoztatásul be kell mutatni.

Rendkívüli készültségben történt védekezést követően az összefoglaló jelentést a megyei védelmi bizottság elnökének egyetértésével a miniszternek elfogadásra fel kell terjeszteni.

Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

- a hidrometeorológiai helyzet értékelését,

- a jellemző vízállásokat,

- a védekezési munkákat vagy a vízigények kielégítésének módját és mértékét,

- a védekezésben közreműködők létszámát,

- a foglalkoztatott gépeket, járműveket,

- a felhasznált anyagokat,

- a védekezés költségeit,

- a védekezés során szerzett tapasztalatokat, kialakított fejlesztési javaslatokat.