Nemzetközi és határvízi igazgatási tevékenység
Hazánknak Kárpát-medencében elfoglalt helyzete következtében, tipikus alvízi országként, a vizek okozta hatások vonatkozásában jelentős a kiszolgáltatottsága. Ezen mennyiségi és minőségi kérdések kezelése szükségessé teszik a nemzetközi, így a regionális együttműködést is.
A szomszéd országokkal való szoros együttműködés, operatív irányítás a valamennyi szomszédunkkal meglevő, nagy hagyományokra, intézményi és személyes kapcsolatokra támaszkodó határvízi egyezmények keretében valósul meg. A „vízügyi ágazat” ezeket az együttműködési egyezményeket korábban megkötötte, figyelembe véve az Európai Unió irányelveit. Az operatív kapcsolattartás és az egyezmények végrehajtói a vízügyi igazgatóságok.
Magyar-Szlovák határvízi együttműködés
A két állam szakértői között 1921-ben kezdődött együttműködés eredményeként a Duna közös szabályozási és hajózási kérdéseinek rendezésére a felek szakértői évente, ideiglenes közös műszaki értekezletet tartottak. Az ideiglenes bizottság 1930-1938 között rendszeresen ülésezett és kidolgozta az 1937. augusztus 24-én, Budapesten aláírt kétoldalú vízügyi „Egyezmény”-t. Az egyezmény alapján alakult meg a Közös Műszaki Bizottság. (KMB), mely a tárgyalások fóruma lett. A KMB figyelembe véve a bővülő vízügyi feladatokat, kidolgozta az összes határ menti folyók és vízfolyások kérdéseit felölelő új Egyezmény-t, amelyet 1954. április 6-án írtak alá Prágában. Ekkortól az Egyezmény végrehajtóinak a felek meghatalmazottakat jelöltek ki, akik a KMB összetett tevékenységét, és az ülések előkészítését hivatott albizottságok munkáját irányítják a mai napig. Az 1954. évi Egyezmény alapján folytatta tevékenységét a KMB, egészen 1978. július 28-ig, amikor hatályba lépett az 1976. május 31-én Budapesten aláírt határvízi egyezmény, amely a feladatok ellátásra a mai formájában is működő Határvízi Bizottságot (HVB) létesített. A HVB a tevékenységét a KMB utódjaként kezdte meg 1979-ben, az új Egyezmény alapján kiegészült területi és tárgyai hatály figyelembevételével.
A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését övező viták, majd a Duna 1992. október 23-én megkezdett elterelése a kétoldalú kapcsolatokban új helyzetet eredményezett. Az elterelés utáni állapotban a Duna, mint határvíz üzemeltetését a két ország az 1995. április 19.-én kelt, „Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a Mosoni Dunában” Megállapodásban foglaltak szerint végzi.
Igazgatóságunk tevékenysége a HVB Duna Albizottság keretében
Az albizottságok szakterületüknek megfelelően szakértői csoportok bevonásával a kijelölt határvízi szakaszon a HVB tárgyalásaihoz készítik elő a tárgyalási anyagot, melyhez a két ország szakértői folyamatos kapcsolatot tartanak.
Igazgatóságunk főként a HVB Duna Albizottságának tevékenységében vesz részt, mely tevékenység alapját az 1979. évi Egyezmény és az 1995. évi Megállapodás adja.
A Duna Albizottság keretében tárgyalják a Felek a közös Duna szakaszon felmerülő árvízvédelemmel, folyószabályozással, hajózással valamint a külső szervezetek által kezdeményezett tevékenységgel összefüggő feladatokat, beleértve az EU Vízkeretirányelv és Árvízi irányelv végrehajtását is.
Igazgatóságunk szakértői szinten közreműködik a vízminőségvédelmi, a hidrológiai és a pénzügyi albizottság munkájában is.