Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén 11 db mentesített árvízi öblözet található, amelynek nagysága megközelítőleg 1400 km2 (elöntéssel veszélyeztetett terület). Az öblözeteket 13 db árvízvédelmi szakasz mentesíti az árvizek hatásaitól, az ezekhez tartozó elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak hossza összesen 477,720 km. Az árvízvédelmi fővédvonalban 203 db rendszeresen felülvizsgálandó műtárgy található. Igazgatóságunk kezelésében álló védművek az árvíztől és belvíztől mintegy 250 város és község védelmét biztosítják, mely a négy megyében több mint 700 ezer lakos élet- és vagyonbiztonságát jelenti.
Az Igazgatóság az árvízvédekezéssel kapcsolatos feladatai közül a megelőzési és felkészülési időszakban többek között ellátja és irányítja a vízkárelhárítás műszaki és igazgatási teendőit, végzi a védművek építését, fejlesztését és karbantartását, a vízkárelhárítási művek felülvizsgálatát. Feladata a vízkárelhárítási szervezet aktualizálása és felkészítése, valamint védelmi tervek készítése és rendszeres aktualizálása.
Az Igazgatóság operatív védekezési feladata az árvízi riasztás és előrejelzés, az operatív ár-és belvízvédekezés. Elvégzi a védekezés területi tervezését és szervezését, valamint segíti és szakmailag irányítja a védekezésért felelős egyéb szervezeteket (pl. helyi önkormányzatok, vízitársulatok). Mindemellett fontos feladat az egyéb, a védekezési feladatokban közreműködő szervezetekkel való együttműködés. További feladat a tájékoztatás, a védekezés utáni helyreállítási munkálatok elvégzése és a védekezés dokumentálása, a tapasztalatok értékelése.
A folyógazdálkodással kapcsolatban folyamatosan frissítjük a folyó és a folyószakaszok, valamint a Fertő-tó szabályozásával kapcsolatos tanulmányokat és terveket. További feladat a folyami és a tavi műtárgyak, létesítmények üzemeltetése, fenntartása és ellenőrzése, valamint a jeges árvíz elleni védekezés ellátása, a jég kártétel nélküli levezetésének irányítása, jégtörő hajók fenntartása és szükség szerinti bevetése. Igazgatóságunk feladata a működési területen elhelyezkedő, kijelölt víziutakon a hajóút kitűzés elvégzése, valamint a szükséges jelentések elkészítése és statisztikai adatszolgáltatás nyújtása.
Az Igazgatóság az árvízvédekezéssel kapcsolatos feladatai közül a megelőzési és felkészülési időszakban többek között ellátja és irányítja a vízkárelhárítás műszaki és igazgatási teendőit, végzi a védművek építését, fejlesztését és karbantartását, a vízkárelhárítási művek felülvizsgálatát. Feladata a vízkárelhárítási szervezet aktualizálása és felkészítése, valamint védelmi tervek készítése és rendszeres aktualizálása.
Az Igazgatóság operatív védekezési feladata az árvízi riasztás és előrejelzés, az operatív ár-és belvízvédekezés. Elvégzi a védekezés területi tervezését és szervezését, valamint segíti és szakmailag irányítja a védekezésért felelős egyéb szervezeteket (pl. helyi önkormányzatok, vízitársulatok). Mindemellett fontos feladat az egyéb, a védekezési feladatokban közreműködő szervezetekkel való együttműködés. További feladat a tájékoztatás, a védekezés utáni helyreállítási munkálatok elvégzése és a védekezés dokumentálása, a tapasztalatok értékelése.
Az Igazgatóság területén kialakuló események felderítésében nagy jelentősége van az egész területet lefedő, az észlelést végző gát-és csatornaőrhálózatnak.
Az eddigi legjelentősebb árvizek az 1954-es, és az 1965-ös, 2002-es, 2006-os, és 2013. évi rendkívüli Dunai árvizek, az 1991-es, valamint a 2009-es Lajta árvíz, az 1965-ös, 1996-os, 2009-es és 2013. évi Rába árvizek.
Az árvízvédelmi fokozatokról az alábbi cikk ad további tájékoztatást: