A jégkár-elhárítás feladata a folyókban keletkező és érkező jég megfigyelése, kezelése és kártételek nélküli levezetése, továbbá a folyami nagyműtárgyak, mederben lévő művek, parti létesítmények védelme, a veszélyes jégtorlaszok kialakulásának megakadályozása, ill., a már kialakult torlaszok rombolása és ezek által a jeges árvíz veszélyének megelőzése vagy csökkentése. Igazgatóságunkon a Duna, Mosoni-Duna, Rába, Marcal, Répce árapasztó és Lajta vízfelületeken zajlik jégészlelés és ezen területekre készül jégvédelmi beavatkozási terv. Dunakiliti térségének árvízvédelmi és jég elleni védekezési tervét a szlovák féllel közösen készítjük.
A hazai vízrajzi szolgálat előírásai értelmében a jégészlelési idény november 15.-től március 15.-ig tart. A jégjelenségek figyelemmel kisérése miatt az igazgatóság jégfigyelő, jégjelentő szolgálatot működtet. A monitoring kiterjed a jéglevonulás szempontjából kedvezőtlen helyek bemutatására, a jégjelenségek dokumentálására. A jégféleségeket 13 kategóriába, jég mozgását 9 kategóriába sorolva értékelik. A védekezési időszak alatt a jégjelentő szolgálat a napi rendszeres jégjelentéstől eltérően gyakrabban észleli az adatokat, amelyeket a VÍZIG műszaki ügyeletére jelent.
A jégadatok gyűjtése kétféle módon történik:
- az emberi észlelésű állomásokon a napi reggeli vízállás-észlelésekkel egyidejűleg, a vízmérce közvetlen környezetében;
- a folyó kijelölt szakaszán, a jégviszonyokat a jellemző pontokon megfigyelve.
A védekezésre való felkészülés egyik legfontosabb feladata a védelmi tervek készítése, illetve évenkénti felülvizsgálata és szükség esetén módosítása. A jeges árvíz elleni védekezési tervet minden évben felül kell vizsgálni. A jeges árvíz elleni védekezési tervet azokra a folyókra, folyószakaszokra kell készíteni, ahol a jégtorlasz képződés veszélye fennáll vagy a folyón történő beavatkozással – jégrobbantással – a jég megállása megakadályozható. A jégvédekezés kiemelten veszélyes munkavégzésnek minősül.
A jég keletkezése, mennyisége elsősorban a hőmérsékleti viszonyok függvénye. A jég megállásakor a mederadottságok, kanyarulatok, szűkületek, gázlók stb. játsszák a főszerepet. A jég valamely szelvényben a morfológiai adottságoktól függően áll meg. Ennek bekövetkeztekor a felülről érkező jégtáblák a jégboltozathoz ütköznek és azt vagy kimozdítják helyéből - és ezzel helyreáll a zajlás folytonossága - vagy fennakadnak azon és megkezdődik a folyásiránnyal szemben a jégtakaró felépülése, a folyó beáll.
Amennyiben olyan mértékű a jégképződés, amely folyamatos megfigyelést és kisebb beavatkozást igényel, a további jelenségek kialakulását elsősorban a műtárgyak környezetében vízkormányzással, zsilipek, duzzasztók működtetésével tudjuk megakadályozni. A kisebb folyók, vízfolyások esetében hosszú gémkinyúlású szárazföldi munkagépek is bevethetők a jégjelenségek megszüntetésére, a külső vállalkozókkal érvényben lévő együttműködési megállapodások értelmében.
A jégtörés a folyókon az árvízveszély csökkentésén túl a hajózás lehetőségét is biztosítja. Igazgatóságunk fenntartásában a folyami jégtörési tevékenységet 2 db hajó végzi. A 420 tonna vízkiszorítású Széchenyi az ország legnagyobb teljesítményű döngölős jégtörő hajója, illetve a 72 tonnás Neptun, egy HM-2156 típusú kikötői rendező motorhajó. A hajók jó karban tartása, üzemképességük biztosítása a jég elleni védekezési tevékenység alapját képezi. A 2017. évi védekezési időszakot követően megtörtént a jégtörő hajók teljes körű felújítása. Együttműködési megállapodás van érvényben a gyulai KÖVIZIG és az ÉDUVIZIG között 2 darab jégtörő hajó esetleges igénybevételére a Rába alsó, valamint a Mosoni-Duna alsó szakaszán. Megállapodás keretében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (és a vízügyi igazgatóságok) valamint a készenléti rendőrség a jégvédekezéskor szükséges robbantási feladatokat közösen hajtják végre, amennyiben súlyos jéghelyzet alakul ki és más beavatkozási lehetőség már nem áll rendelkezésre.
Az igazgatóság működési területére eső folyók közül jeges árvíz a Dunán, Mosoni-Duna alsó szakaszán és a Győr-Gönyű kikötőben, Rábán és mellékfolyóin - a Marcalon, valamint a Répce-árapasztó csatornán - és a Lajta folyón egyaránt kialakulhat. A terület kisvízfolyásain a hóátfúvások és a beállt jég miatt gyors felmelegedéskor helyi elöntések jelentkezhetnek.