IGAZGATÓSÁGUNK TÖRTÉNETE
1953. október 1-én jött létre Magyarországon az egységes vízügyi szolgálat, annak területi szervei, a vízügyi igazgatóságok, és köztük a Győri Vízügyi Igazgatóság, amely 1959. óta a természetföldrajzi határok hangsúlyozása érdekében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nevet viseli.
Működési területét a vízrajzi egységek, vízrendszerek és az állami közigazgatási egységek határainak együttes figyelembevételével alakították ki.
A Vízügyi Igazgatóság a vízgazdálkodási tevékenység koordinálása céljából kerettervet készített, amellyel az ár-, belvíz, vízminőség-védelmi és vízkészlet-gazdálkodási feladatok megfogalmazása mellett működési területén elősegíti a lakossági kommunális, valamint egyéb vízigények kielégítésének összehangolását. A hatósági feladatai mellett a területén felel a vízkár-elhárítási feladatok összehangolt irányításáért.
Ezzel olyan szervezet jött létre, amely természetföldrajzi határokon belül biztosítja a társadalomban felmerülő vízzel kapcsolatos igények integrált szakmai kezelését, illetve a hatósági és a területi munka egymásra épülésén keresztül az ügyfélbarát vízügyi államigazgatás feltételeit.
Fennállása alatt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (rövidítése ÉDUVIZIG) több átszervezésen ment keresztül. Létszámban bekövetkező legnagyobb változást az 1994. év hozta. A hatósági munka függetlenségének elérése érdekében, igazodva az Európai Unió gyakorlatához megkezdődött a termelés leválasztása a Vízügyi Igazgatóságról és a mintegy 1700 fős létszám 430 főre változott. Jelenlegi létszámunk 411 fő.
Ezzel a döntéssel olyan szervezet jött létre, mely alapjául szolgálhat az Európai Unió által elfogadott és a tagországokra nézve kötelezően alkalmazandó Víz Keretirányelv megvalósításának. A 2004. évi csatlakozásunk után pedig megfelelhetünk az Unió azon elvárásának, hogy a fenntartható vízgazdálkodás keretében a kiegyensúlyozott és méltányos vízhasználatok számára mindenkor álljon rendelkezésre az elegendő mennyiségű és jó minőségű víz, valamint létrejöjjön a vízgyűjtő határokon alapuló és integrált szemléletű, ügyfélbarát vízügyi igazgatás.
MŰKÖDÉSI TERÜLETÜNK
Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe 6370 km2. Magába foglalja Komárom-Esztergom- és Győr-Moson-Sopron vármegye egészét, illetve Vas- és Veszprém vármegye északi részeit. A táj egy része alföld, másik, nagyobbik része hegyvidéki jellegű, de megtalálható a dombvidék is. Az igazgatóság működési területén a vízfolyások és csatornák hossza 1729 km, melyből 1188 km síkvidéken, 541 km dombvidéken helyezkedik el.
Folyók hossza az ÉDUVIZIG területén:
- Duna (142 fkm, mely területünkön közös magyar-szlovák határt képez)
- Mosoni-Duna (121,7 fkm)
- Rába (86,7 fkm)
- Marcal (34,3 fkm)
- Lajta (18,4 fkm)
A Duna magyar-szlovák határvíz és nemzetközi hajóút, az ÉDUVIZIG kezelésébe tartozó szakasza 142 km hosszú. A Mosoni-Duna felülről szabályozott vízfolyás, mely a szlovák dunacsúnyi duzzasztóműből kapja hozamát és alsó 14 km szakasza hajóút; dunai torkolatában Véneknél 2022. évben lépett üzembe a vízszint szabályozó műtárgy. A Lajta folyó Ausztria területéről két ágon lép hazánk területére és a Mosoni-Dunába torkollik. A Rábca vízfolyás a Hanság-főcsatorna folytatásaként a Fertő tó és a Hanság fölös vizeit vezeti le, torkolatában árvízkapu üzemel. A Rába folyó alsó 87 km hosszú szakasza tartozik Igazgatóságunkhoz, benne a Nicki duzzasztóművel és vízerőteleppel. A Répce árapasztó csatorna és a Marcal folyó a Rábába torkollik, mindkettő töltésezett vízfolyások.
Legnagyobb tavaink:
- Fertő tó: egyedülálló természeti és kulturális táj, a Világörökség része, teljes tófelület 309 km2, kb. 1 része magyar, 3 része osztrák területen található;
- Tatai Öreg-tó: fő feladata az árvíztározás, de a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó fontos vízi élőhely is, tófelület: 2,7 km2.
Belvízcsatornák hossza összesen: 1193 km
Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak hossza: 477,72 km
Öntözött területek nagysága: 26 456 ha
Az Igazgatóság területén négy szakaszmérnökség működik:
- Hansági Szakaszmérnökség
- Rábai Szakaszmérnökség
- Szigetközi Szakaszmérnökség
- Tatai Szakaszmérnökség
LEGFONTOSABB TEVÉKENYSÉGEINK
Igazgatóságunk meghatározó szerepet tölt be a vizek kártétele elleni védelemben és az ármentesítésben. Ennek keretében kezeli és fenntartja a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásokat, védelmi létesítményeket és szakmailag irányítja a vizek kártétele elleni védekezést. Feladatai közé tartozik a belvíz, helyi vízkár és aszálykár elhárítás, vízminőség kárelhárítási feladatok irányítása, vízhozam mérések irányítása és vízrajzi adatok feldolgozása, vízkészletek és vízhasználók ellenőrzése, működési területünkön található települések, ipari és mezőgazdasági létesítmények vízellátása, kisminta kísérleti telep működtetése, távlati ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos fenntartói feladatok ellátása, a vízgyűjtő hatóság megkeresése esetén szakértői közreműködés a vízügyi hatósági és szakhatósági eljárásokban.
Igazgatóságunk határvízi tevékenysége során részt vesz a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság és a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság munkájában. Igazgatóságunk közreműködik a működési területe vízgazdálkodását érintő koncepciók készítésében és koordinálja az EU Víz Keretirányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését, működési területén végzi a vízállapot értékelést.
Főbb feladataink, szolgáltatások:
- Árvízvédelem, jeges árvíz elleni védekezés és jégtörő flotta üzemeltetése:
Az igazgatóság területén 11 db mentesített árvízvédelmi öblözet található, amelynek elöntéssel fenyegetett területeinek nagysága megközelítőleg 1400 km2. Az öblözeteket 13 szakaszra osztott, összesen 477,72 km hosszú elsőrendű árvízvédelmi védvonal mentesíti az árvizek hatásaitól. Az árvízvédelmi fővédvonalban 237 db műtárgy található, amelyből 97 db vízrendezési célú belvízvédelmi funkcióval is rendelkezik. Az igazgatóság működési területét 12 nagyvízi mederkezelési terv érinti. A Duna, Rába, Marcal, Lajta, Mosoni-Duna, Rábca, Hanság-főcsatorna és Répce-árapasztó folyók mértékadó árvízszinttel jellemezhető összesített hossza 429 km.
- Belvízvédelem, aszálykár-elhárítás, helyi vízkár-elhárítás és az önkormányzatok műszaki irányítása:
Az aszály és a vízhiány az utóbbi időszakban jelentős kockázati tényezővé vált, melynek erőssége, előfordulási gyakorisága nőtt. A vízhiány mértékének megállapításához a talajnedvesség értéke ad támpontot. A mérés aszálymonitoring mérőállomások segítségével történik, melyek telepítése 2016-tól kezdődött meg országos szinten. Fontos feladat a pillanatnyi vízkészlet időszakosan korlátozott rendelkezésre állásának figyelembe vétele. Csökkenő vízkészlet esetén vízkorlátozást kell elrendelni. Az igazgatóság területén 5 vízhiánykezelő körzet működik: 01.01 Szigetközi vízhiánykezelő körzet, 01.02 Fertő-Hanság vízhiánykezelő körzet, 01.03 Soproni vízhiánykezelő körzet, 01.04 Rábai vízhiánykezelő körzet, 01.05 Komáromi vízhiánykezelő körzet.
- Vízminőségi kárelhárítás:
Igazgatóágunk megalakulása óta tevékenyen vesz részt a vizeket ért szennyezések, vízminőség romlások operatív felszámolásában. A vízügyi szolgálat keretein belül a szennyezések észlelésére, felderítésére, nyomon követésére a gát és csatornaőri, területi felügyelői szervezetén keresztül 24 órás figyelőszolgálatot tart fenn, a szennyezések okozta károk megelőzéséhez és felszámolásához szükséges speciális eszközparkkal rendelkezik. A kárelhárításban résztvevő kollégák folyamatos képzéseken, gyakorlatokon vesznek részt, valamint a tényleges beavatkozások tapasztalatai miatt is jól képzettek.
- Felszíni és felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás, tervezés:
Foglalkozunk a felszíni és a felszín alatti vízkészletek jellemzőinek meghatározásával és állapotának értékelésével, valamint a vízhasználatok vízigényének és rendelkezésre álló vízkészletek összehangolásával. Megfelelve a kor követelményeinek, a felszíni vízkészlet gazdálkodásban is kiaknázzuk a hidrodinamikai modellekben rejlő potenciált.
- Vízbázisvédelem:
A jövőbeni ivóvízigények kielégítésére 16 db távlati vízbázist tart fenn az igazgatóság. A működési területen 32 db sérülékeny földtani környezetben levő üzemelő ivóvízbázis található.
- Vízrendezés, öntözés:
Az igazgatóság terültén 4 vízpótló rendszer található:
- Szigetköz Hullámtéri és Mentett Oldali Öntöző és Vízpótló Rendszer
- Mosoni-Duna Öntöző és Vízpótló Rendszer
- Kis-Rába Öntöző és Vízpótló Rendszer
- Által-ér Öntöző és Vízpótló Rendszer
- Tó- és folyógazdálkodás:
A kezelésünkben lévő vízfolyások (folyók, csatornák), tavak, töltések, hullámtéri illetve védett oldali területek és az azokon található állami művek fenntartását az igazgatóság központi irányítása mellett a szakaszmérnökségek végzik.
- Hajóút fenntartás és kitűzés, kikötő és hajózsilip üzemeltetés:
Az államhatárt képező Duna 1708-1811 fkm közötti szakaszán a hatályos nemzetközi egyezmény és a határvízi egyezmény alapján a szlovák vízgazdálkodási szervezettel közösen végezzük a nemzetközi hajóút kitűzését. A kitűzési munka az alábbi feladatok elvégzését jelenti:
- Kitűző és vízi közlekedést irányító jelek kezelése (mintegy 1500 db parti és úszójel)
- Mederállapot változások figyelése, gázlójelentések kiadása
- A folyamon végzett munkálatok rendszeres ellenőrzése
- Hajók fenntartása, kikötő üzemeltetés
- Jelek, bóják pótlása, gyártása, műhelytevékenység
Fontos feladatunk a jég észlelés és jelentés, jégtörés, valamint hajózási balesetek esetén a környezeti kárelhárítás. E feladatokat több munkahajó segítségével látjuk el, legjelentősebbek: Széchenyi és Neptun jégtörő-vontató hajók, Atlasz II. és Erebe kitűző hajók és a Vidra gyorsjáratú kishajó.
- Vízrajzi mérés és adatgyűjtés, vízrajzi és vízgazdálkodási adatok szolgáltatása:
Az igazgatóság 696 db vízmércéből, 564 db észlelőkútból, továbbá 31 db hidrometeorológiai állomásból álló vízrajzi hálózat üzemeltetésén túl évi 800-1100 db vízhozammérést és hordalék-mintavételt teljesít.
- Hidrológiai előrejelzés:
Szélsőséges vízháztartási helyzetek becslése, árvízi és belvízi előrejelzések, vízhiány és aszály előrejelzések. Hidrológiai előrejelzéseinket a hazai és külföldi meteorológiai és hidrológiai modellekre alapozva hagyományos és lineáris regressziós módszerekkel készítjük. A Rába vízgyűjtőjén folyamatos árvízi riasztórendszert üzemeltetünk.
- Állami tulajdonú vízelvezető és védelmi művek, vízpótló rendszerek vagyonkezelése, üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése
- Nemzetközi együttműködés:
Igazgatóságunk határvízi tevékenysége során részt vesz Magyar-Szlovák Határvízi Bizottság és a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság munkájában.
- Szakvélemények készítése
- Környezettudatos szemléletformálás, oktatási tevékenység (pl. SZE Győr)
TANUSÍTVÁNYAINK
- Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ISO 9001:2015 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal rendelkezik
- Mintavevő Munkacsoportunk megfelel az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány követelményeinek