Fertő tó
A Fertő és Hanság medence elkülönülését a pleisztocéntól lehet kimutatni. A földtani (szerkezeti), illetve topográfiai tagolódás után a Hanságot számos folyó, patak (Rába, Ikva, Répce, Linkó, stb.) és a mosoni síkságról lefolyó vizek táplálták. A környezeténél alacsonyabb szintű medence a vízfolyások által szállított hordalék és az elláposodás következtében zárt, lefolyástalan területté vált. Feljegyzések szerint a vízzel borított, elláposodott terület megközelítette a 600 km2 - t, magas vízállások idején az 1000 km2 -t is meghaladta. A XX. század elejéig a Fertő tó vízháztartását a vízgyűjtő hidrológiai és morfológiai paraméterei, mint természetes tényezők határozták meg. Sokszor szélsőséges vízszintek is kialakultak, az évszázadok során a tó többször kiszáradt, s árvizei katasztrofális elöntéseket okoztak. Több kiszáradási folyamatot (1693, 1773, 1864-69) és áradást (1674, 1786, 1853-56, 1882-84) jegyeztek fel.
A Fertő tavat az osztrák oldali Wulka és a magyar oldali Rákos-patakon kívül csak a talajvíz és a lehulló csapadék táplálja. A Fertő tó vízszintszabályozását, a Dél-Hansági belvízelvezető csatornák vizeinek elvezetését a Hanság-főcsatorna hivatott szolgálni, melyet a Fertőszéli (Mekszikópusztai) zsilip biztosít. A jelenleg érvényes zsilipkezelési (tószabályozási) szabályzat 2001 márciusában lépett érvénybe. A Fertő tó legnagyobb megengedhető vízszintje 116,00 moAf, az árvízvédelmi depóniák koronaszintje 116,50 moAf. A zsilip üzemeltetője az ÉDUVIZIG Hansági Szakaszmérnöksége.
A Fertő tó a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet szerint „II.” osztályba sorolt víziút. A vízi közlekedésről 2000. évi XLII. törvény szerint a Fertő tó teljes területén belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a Rendőrség vízi rendészeti szervének, a határőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség, a katasztrófa elhárításban közreműködő szervezetek, a vízi út fenntartását, valamint a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság vízi járműveire, továbbá a hajózási hatóság által - külön jogszabályban foglaltak alapján - kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízi járművekre.
A Fertő tavon található Magyarország legnagyobb összefüggő nádasa, amely a természetvédelem számára több szempontból értékes, melyek szakmai érvényesítését, megosztva a kezelő jogokat, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei végzik. Az ÉDUVIZIG vagyonkezelésében található területeken vízminőségvédelmi nádaratás történik külsős vállalkozások bevonásával.
Igazgatóságunk az 1970-es évek második felében Fertőrákos térségében egy kutató illetve megfigyelő bázist létesített (mai nevén Fertő tavi Hidrometeorológiai Állomás), amelynek két fő feladata az akkor már működő meteorológiai megfigyelőállomások üzemeltetése (munkájának koordinálása, adatainak begyűjtése, feldolgozása, tárolása), valamint a Fertő vízminőségének rendszeres, folyamatos, üzemszerű vizsgálata.
A Fertő tó vízének első, ismert kémiai vizsgálatát 1902-ben végezték el. A 20-as és 30-as években expedíciós jellegű vizsgálatokra került sor néhány komponens vonatkozásában. Részletesebb, több kémiai komponenst is felölelő vizsgálatok a 60-as évek elejéből származnak. A magyar tórészen a rendszeres vízminőségi vizsgálatok 1968-ban kezdődtek 4 nyílt víztérre vonatkozóan, amikor Magyarországon kialakításra került az Országos Vízminőségi Törzshálózati Rendszer. Ennek keretében létrehozott mintavételi pont a Fertőrákosi vízmércénél található, ami a 2007 évtől kezdődő Víz Keretirányelv (VKI) alapján működő monitoringrendszerben is megmaradt. Ezen a mintavételi ponton 2 heti gyakorisággal 40-50 komponens mérésére került sor, amelyek számítógépes feldolgozása 1975-től áll rendelkezésre. 1973-tól a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság határozata alapján közös vizsgálatokat és értékeléseket is végez a két ország az osztrák és magyar oldalon a tó nyílt vízfelületén. A kezdeti évi 3 vizsgálat 1995-től évi 12-re emelkedett. 2007-től egyeztetett VKI szerinti közös monitoring program alapján folytatódnak a vizsgálatok. Az 1970-es évek végétől a Vízügyi Igazgatóság Fertőtavi Hidrometeorológiai Állomása un. üzemi monitoring keretében végzi a parti sávok, a nádöv, a csatornák vizsgálatát 16 helyen havi gyakorisággal (április-október) mintegy 20 féle komponens mérésével. Az állomás a Rákos patak - szűrőmező üzemellenőrző vizsgálatát is ellátja.
1956 óta évenként megrendezik a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság ülését, mely bizottság azzal a céllal jött létre, hogy megvitassa a határvidék vízgazdálkodásának szabályozását, különös tekintettel a vízi munkák tervezésére, kivitelezésére, fenntartására vonatkozóan. Az együttműködési kötelezettség elsősorban az államhatár 6 km-es határtérségére vonatkozik, ám a távolabbi vízgyűjtőn tervezett beavatkozásokat is ismertetni kell a másik féllel és ezeket s Bizottságban meg kell tárgyalni. A szakmai térségekben magyar oldalról az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, osztrák oldalról pedig Burgenland, Alsó-Ausztria és Steierország vízügyi szervei érintettek.