Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon

Fenntartható biztonság a hazai árvízvédelmi fővédvonalakon

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a KEHOP 1.4.0/2015 konstrukció keretében sikeresen pályázott uniós pénzügyi forrásra a „Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon” című projekttel, mely a 2016. évi őszi felülvizsgálatokon tapasztaltak és az elmúlt években levonuló árvizek alkalmával regisztrált árvízi jelenségek alapján vált indokolttá. Ennek eredményeként 12 milliárd forintos EU támogatásból valósulhat meg a védképesség helyreállítását szolgáló beruházás.

 

Az OVF a tervezett fejlesztéseket a szakmai irányítása alá tartozó Vízügyi Igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű állami fővédvonalakon hajtja végre. A beruházás kiterjedésére jellemző, hogy a hazai 12 regionális vízügyi igazgatóságból 10 területileg érintett a projekt megvalósításában.

A beruházás létrejöttének oka, hogy az egyes öblözetekben jelentkező kockázati érték jelentős részét a lokális gyengeségek okozzák, amelyek kiépítettségi, altalaj állékonysági hiányokra, valamint szerkezeti problémákra vezethetőek vissza. Tekintve, hogy egy ilyen gyenge szakaszon bekövetkező töltésszakadás akár az öblözet egészét is veszélyeztetheti, az öblözeti kockázat – a magas valószínűség miatt – nagy lehet. A beruházás tehát azzal a céllal jött létre, hogy megvalósítsa a lokális gyengeségek öblözeti szintű kiegyenlítését az egyenszilárdság elérése érdekében, melynek következtében nő az érintett ártéri öblözetben az árvízi biztonság.Az országos kiterjedésű projekt leginkább a Duna, a Tisza és a Körösök menti védvonalak – a 2016. évi felmérések során feltárt - megerősítésre szoruló szakaszainak stabilizálását biztosítja. A 2017-ben megkezdett, és a tervek szerint 2018 októberéig zajló munkálatok országszerte közel negyven település árvízi biztonságát növelik.

 

A tervezett beavatkozások:

  • Szivárgásgátlás a töltés vízoldali rézsűjén agyagpaplannal vagy a vízoldali rézsűlábnál résfal vagy szádfal kiépítésével.
  • Az árvízvédelmi töltésen keresztül szivárgó víz mennyiségének csökkentése és az altalaj állékonyságának biztosítása a töltéstestbe épített résfallal.
  • Sérült támfalak és műtárgyak helyreállítása.
  • Fakadóvíz elvezető és átemelő rendszer kiépítése.
  • Leterhelő szőnyeg vagy nyomópadka építése.
  • Árvízvédelmi töltésben lévő műtárgy melletti kontúrszivárgások elleni védelem kialakítása.

 

Differenciált árvízvédelem fogalmának bevezetése

A védvonalak végleges, a jelenlegi jogszabályi előírásoknak valamennyi szakaszán megfelelő magasságra való kiépítése több évtizedig eltarthat. A hosszú távú fejlesztéseket ütemezetten lehet megvalósítani, a védett területen élő lakosság számának és a védett vagyoni érték figyelembevételével. Ennek megfelelően a teljes kiépítettség eléréséig tartó átmeneti időszakban differenciált árvízvédelmi előírások lépnek életbe, melyek lehetővé teszik, egy-egy hosszabb töltésszakasz fejlesztését a jelenlegi előírásoknál ugyan alacsonyabb, de védhető szinten.

A differenciált árvízvédelem megteremti a lehetőségét annak, hogy a teljes védettség eléréséig a biztonságot a lehetséges maximumon tartsuk, így a beruházásokat ezen alapelvek szerint meghatározott mértékben és sorrendben lehet végrehajtani.

A differenciált árvízvédelmi előírások bevezetésével jelentősen csökkenthetők a védekezési költségek is, hiszen a „védhető” szintre kiépített védvonalszakaszokon lényegesen kisebb erőforrásokkal (anyag, eszköz és fizikai létszám) biztosítható az árvizek károkozás nélküli levezetése. Fontos szempont, hogy az árvízzel veszélyeztetett területeken az elöntés megakadályozása a differenciált árvízvédelem bevezetését követően is csak aktív védekezéssel lesz biztosítható.

A védvonalak kiépítéséhez és árapasztó tározók kialakításához kapcsolódó beruházások mellett kiemelt jelentősége lesz a jövőben a töltések árvízi terhelésének mérséklése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben folyóink árvízlevezető képessége jelentősen romlott, az árhullámok egyre magasabb szinten vonulnak le. Az árvízi biztonság növeléséhez tehát nem elegendő a töltések magasítása, el kell kerülni az árvízszintek emelkedését is. Ennek érdekében készültek el az Árvízi Kockázatkezeléshez kapcsolódóan a nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk, amelyek úgy szándékoznak koordinálni a hullámtéri területhasználatokat, tevékenységeket, fejlesztéseket, hogy azok ne okozzanak további árvízszint emelkedést.

Az árvízvédelem mindemellett felkészült arra, hogy egy esetleges töltésszakadás következményeit is prognosztizálja a hátországban védekező szervek és a lakosság részére. A 2015. évben a vízügyi szervezet aktualizálta valamennyi árvízi öblözet lokalizációs tervét, amelyek meghatározzák a konkrét tennivalókat egy töltésszakadás esetén, illetve be tudják mutatni a településrészek veszélyeztetettségének mértékét (kialakuló vízmélység, vízsebesség, elérési idő).

A 2014-2020 között futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében zajló árvízvédelmi fejlesztések projektjei – köztük jelen beruházás is – összhangban vannak a társadalmi, gazdasági, szakpolitikai és műszaki igényekkel. A projektek jelentős gazdasági és természeti értékekkel rendelkező térségek vízgazdálkodási-vízkárelhárítási rendszerének fejlesztését irányozzák elő.

 

hazai_nemzetk_zi: