Belvízvédelmi szivattyútelepek fejlesztése és rekonstrukciója

A projekt rövid leírása

infoblokk_KA2

A gyakoribbá váló rendkívüli időjárási események, a lezúduló nagy esőzések, veszélyes helyzeteket és komoly károkat okozhatnak. A bekövetkezhető szélsőséges helyzetek mérséklését célozzák a fejlesztések a belvízelvezető rendszerek alkalmas műszaki állapotának megteremtésével.

A belvízvédelmi szivattyútelepek rekonstrukciója keretében az elöregedett, vagy nem megfelelő kapacitású, nem megfelelő üzembiztonságú szivattyútelepek rekonstrukciója valósul meg, a kapcsolódó műtárgyak, egyéb gépi berendezések, csőhálózatok, energiaellátó létesítmények, valamint a szivattyúgépházak, kezelőépületek átépítésével, felújításával. Cél a károk mérséklése, ezáltal az üzemeltetés költségeinek csökkentése.

A projekt hosszú távú célja

A fejlesztés célja a belvízi elöntések nagyságának és idejének csökkentése, a károkozások mérséklése, a védekezési költségek csökkentése, a főművek védképességének hosszú távú megőrzése. Közvetlen cél a belvízlevezető hálózat legkritikusabb pontjainak rekonstrukciója.

A vízügyi igazgatóságok 41 szivattyútelepen terjesztettek fel rekonstrukciós igényt, ebből lett kiválasztva - 9 vízügyi igazgatóság területén - 11 db javaslat.

A kiválasztás során előtérbe került a gerebek kiépítése, illetve korszerűbb berendezésre történő cseréje (9 db új gereb), az elektromos rendszerek biztonságának fejlesztése, illetve szivattyúegységek korszerűsítése. A kiválasztásnál szempont volt a térség belvíz veszélyeztetettsége is.

A fejlesztések  hozzájárulnak a KEHOP 1. prioritási tengely célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt célja és várható eredménye egyértelműen kapcsolódik a legfontosabb Uniós irányelvekhez, mint a Víz Keretirányelv (2000/60/EK), az Árvízi Irányelv (2007/60/EK). Emellett kapcsolódik a hazai stratégiák célkitűzéseihez, mint a Kvassay Jenő Terv, (Második) Nemzeti ÉghajlatváltozásiStratégia (2014-2025, kitekintés 2050-ig), Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása javítja a szélsőséges hidrológiai és vízjárási helyzetekhez történő alkalmazkodást.

A Kvassay Jenő Nemzeti Vízstratégia

fejlesztési elképzelése szerint a belvíz és kettősműködésű rendszerek fejlesztése, az árvízi kockázati tervezés részét képező belvíz elleni tervezés fontos eszközeinek kell lennie. A fejlesztés során elsődleges szempont a vízelvezetési, uszadék-eltávolítási problémák megoldása, a környező mezőgazdasági területekről a belvizek levezetésének javítása, a meder vízszállító képességének javítása. A vízgazdálkodás egyik 2020-ig megoldandó súlyponti feladata közé tartozik a vizeink jobb hasznosíthatósága érdekében és a vízkárok elkerülése érdekében történő vízvisszatartási rendszerek kialakítása, ezen belül is a vízpótlási és vízelvezetési infrastruktúra ki- és átalakítása, a vízszolgáltatási rendszerek (belvízi és öntözés vízhálózat) felülvizsgálata, felújítása és fejlesztése.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia IV.3. Az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásai a természeti erőforrásokra fejezete fejti ki részletesen az éghajlatváltozás „vizeinkre” gyakorolt kedvezőtlen befolyásait és az alkalmazkodási eljárásokat, illetve azok kockázatait. Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára. A kockázat mértéke bizonytalan, függ a bekövetkezés valószínűségétől és súlyosságától. Az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva, igen súlyos következményekkel járó hatásokhoz alkalmazkodni akkor is indokolt lehet, ha a bekövetkezés valószínűsége alacsony. Az alkalmazkodás csökkenti a kockázatot, a sérülékenység kivédhető vagy minimálisra szorítható, ezért fontos az erőforrások takarékos, hatékony kihasználása. A területi vízgazdálkodásban az éghajlatváltozás szélsőséges hatásai tekintetében számolni kell a belvízi elöntések bizonytalanságával.

A tervezett beavatkozás többsége a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése szempontjából kedvezőtlen elemet nem tartalmaz, hiszen nem egy új szivattyútelep létesítéséről, hanem egy már meglévő rekonstrukciójáról van szó. Több esetben a felújításoknak köszönhetően lehetőség van arra, hogy megakadályozzák a szennyezések befogadóba jutását, így a szennyezés helyben tartható és közömbösíthető, mely a VGT célkitűzéseit támogatja.

Egy projektelem, a Búberki szivattyútelep gépészeti felújítása közvetett módon támogatja a VGT célkitűzéseinek elérését, mivel hozzájárul egy olyan rendszer üzemeltetéséhez, mely a Balaton, tehát hazánk legfontosabb állóvizének vízminőségét hivatott javítani, illetve természetvédelmi és turisztikai szempontból is jelentős értéket képvisel. Az egyes projektelemek külön-külön is összhangban vannak a fent említett stratégiákkal.

A támogatás összege:                     820 000 000 HUF

A projekt kezdési időpontja:           2015.10.12

A projekt várható befejezése:         2019.12.20

További információk:                      http://belvizszivattyu.ovf.hu/

hazai_nemzetk_zi: